Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Salgótarján látnivalói és múzeumai képes leírás - Salgótarján.tlap.hu
részletek »

Salgótarján látnivalói és múzeumai - Salgótarján.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: salgotarjan.tlap.hu » Salgótarján látnivalói és múzeumai
Keresés
Találatok száma - 8 db
Cipőmúzeum és ugrógála

Cipőmúzeum és ugrógála

A kiállítást 2007. december 19-én ünnepélyes keretek között nyitották meg a Somoskői Bazalt Panzióban. A Gyulai István Sportmúzeum, amelyet Angyal János hozott létre, egy rendhagyó cipőkiállítást mutat be. A dedikált cipők gazdái valamennyien indultak a a 20. salgótarjáni Ugrógálán. A kiváló sportolók pályafutásuk során 61 világrekordot ugrottak, 25 világbajnoki címet és 8 olimpiai bajnokságot nyertek...

Karancs kilátó

Karancs kilátó

A Karancs hegy, melyet palóc olimposzként is emlegetnek, a környék legmagasabb területe. A 729 méter magas középső csúcsán magasodik a Karancs kilátó. A torony a magyar-szlovák határtól néhány méternyire áll. 1989-ben építette az akkori Ipoly-Karancs-Medves Parkerdő Kht. A kilátó 2003-as felújítotásának eredményeképpen a szerkezet igazán biztonságos, nyugodtan megmászható. A régi rozsdás vasszerkezetet lecserélték, a rácsos vaspadló helyére fapadló került. Az alapozást megerősítették és az eredetileg csak leszúrt vaslábakat lebetonozták...

Nógrádi Történeti Múzeum

Nógrádi Történeti Múzeum

Salgótarjánban 1959-ben nyílt meg az első múzeum a nagyközönség előtt. Előzményei az 1920-as évek múzeumalapító kezdeményezéseire vezetnek vissza és dr.Dornyai Béla nevéhez kötődnek. 1969-től a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet központja. 1980-ban költözött új épületbe, mely 2006-ban műemléki védettséget kapott. 'A védetté nyílvánítás célja a Magyar Géza tervei szerint 1975-1980 között épült modern stílusú múzeumépület építészeti, városképi értékeinek megőrzése.' Gyűjtőkörébe tartoznak az újkori történeti múzeológia szakágai...

Salgótarján templomjai

Salgótarján templomjai

Ferences Szent József templom: A műemlék jellegű templomot és a hozzátartozó volt rendházat 1934-36 között, Szontágh Pál tervei alapján, a ferences rend építtette. A ferencesek 1950-ig működhettek itt. Búcsú: március 19. Kisboldogasszony Főplébánia templom: A támfallal védett Árpád-kori alapon álló, XVIII. századi barokk templom az 1821-es tűzvész után új szentélyt és bejárati részt kapott. Tornya 1866-ban épült. Mai formáját 1914-ben kapta, amikor három hajóját tovább bővítették. Búcsú: szeptember 8. Salgótarjáni Református Egyházközség temploma: A lejtős terepen, fésűs beépítésben, szabadon álló templom Obrincsák Ernő tervei alapján 1928-29 között épült. Tervezésénél Kós Károly tanácsait és javaslatait is felhasználta a tervező. Középtornyos, támpillérekkel tagolt hajóját félköríves apszis zárja...

Salgótarjáni turizmus

Salgótarjáni turizmus

Salgótarján Magyarország északi részén fekszik, s közvetlenül határos a Szlovák Köztársasággal. Budapesttől alig több mint száz kilométer választja el. A város a Tarján- és a Salgó-patak, az azokba ömlő kis erek és vízmosások Y alakú völgyében terül el. A 102-103 négyzetkilométer közigazgatási területű, mintegy 40 ezer lakosú nógrádi megyeszékhelyet, megyei jogú várost egyrészt a Bátonyterenyét, Pásztót érintő 21-es sz. út, - amely Hatvannál az M3-as autópályába torkollik - másrészt a Szécsény - Balassagyarmat - Rétság - Vác viszonylatban a 22-es sz. főútvonal és a 2-es sz. út - Vácot elkerülvén a 2/A-as számú gyorsforgalmi autóút-, valamint a Hatvanon át a fővárosba tartó 80-as számú vasútvonal kapcsolja be az ország vérkeringésébe. A város földrajzi környezetét a változatos térszíni formák, a magyarországi viszonylatban magas, erdők borította helyek, fennsíkok, lapos völgyoldalak, gyenge minőségű szántóföldek, mocsaras, lápos kiöblösödésű szűk patakvölgyek váltakozása jellemzi. A fennsíkok közül a legnagyobb a bazaltot termő Medves, amelyik északról és keletről határolja a települést. Az innen származó bazaltot először alkalmazták Magyarországon útépítő kőzetként. Nyugaton 729 méter magas, Karancs hegység, délnyugaton a Cserhát északi ága fogja körbe, keleten az 544 méter magas Pécskő határolja a kontinentális éghajlatú tájat.

Salgóvár

Salgóvár

Salgótarján közelében, a Medves (bazaltfennsík) 625 méter magas vulkáni csúcsát koronázza meg Salgó vára, melyet, a környéket uraló Kacsics nemzetség tagjai építtettek az 1241 - 42-es tatárjárás utáni időszakban. A korai vármag mindössze a hegycsúcson álló öregtoronyból és alacsonyabb részén lévő palotaszárnyból állhatott, amit az évszázadok multával, egy félköríves alsóvárral egészítettek ki. A XIV. század elején földesurai kénytelenek voltak meghódolni Csák Máté nagyúr előtt, de annak halála után még időben átálltak - a szétszaggatott országot egyesítő - Anjou Károly király táborába, így megtarthatták váruradalmukat. A nemes család általában a völgybeli jobbágyfalvaikban emelt kúriákban élt, csak háborús veszély esetén keresett menedéket a magasan büszkélkedő várban. 1450-től kezdve tíz esztendeig a harcedzett cseh husziták tartották megszállva Salgót, mígnem Hunyadi Mátyás király serege ostrommal kiverte őket. A XVI. század közepére már azt a vidéket is fenyegette az ország középső területeit elfoglaló török áradat. Salgó várát földesura, Derencsényi Farkas nemes úr igyekezett megerődíteni. Ekkoriban létesítették a nagyméretű, vastag falú ágyútornyot a kapu védelmére. Mindhiába az erős falak, ha az őrség nyúlszívű! 1554 egyik ködös őszi reggelén a várbeliek riadtan látták a szomszédos hegytetőről feléjük irányuló óriási ágyú körvonalait...

Szilváskő

Szilváskő

A szilváskő kialakulása: Szilváskő a Medves vidékének egyik gyöngyszeme. Az egykori vulkánikus folyamatok során kialakult hegység, a földtörténeti értékek bemutatására kialakított 2 km hosszú geológiai tanösvény, a kőzetek érdekes világán kívül a sajátos élővilág és a csodálatos tájképek megismerését és élvezetét is biztosítja. Nagy-Szilváskő: A 628 méter magas kőképződmény hatalmas dómként magasodik Szilváskő puszta és a Bárna-patak völgyfője fölé. Szépségben vetekszik a somoskőivel, méreteit tekintve azonban annál jóval nagyobb. Szilváskőpuszta - Kis-Szilváskő: A 620 méter magas Kis-Szilváskő a nagy csúcstól délre emelkedik. Tömbje piramisra emlékezt, amely megbújik a termetes bükkfák között...

Zagyvafő vára

Zagyvafő vára

Zagyvafő vára: A település északi végében lévő 423 méter magas Várhegyen állt egykor Zagyvafő vára. A várat valószínűleg a 13. század végén építhette a Kacsics nemzetségből származó Zagyvafői család. A vár történelme: A Zagyvafői családnak a 15. század húszas éveiben utódlása megszakadt, így birtokaik Luxemburgi Zsigmond királyra szálltak, a vár ekkorra már romokban hevert. Az 1440-es években cseh huszita zsoldosok kerítették hatalmukba a környéket, akik újjáépítették a várat. Egészen 1460-ig volt a tulajdonukban, amikor a királyi had visszafoglalta, Mátyás király személyesen is részt vett az ostromban és meg is sérült. Az ostromban a vár nagyrészt leégett, a régészeti leletek tanúsága szerint megpróbálták valamennyire helyreállítani, de 1478-ban már teljesen romokban hevert és nem is épült fel többé. Ma a visszatakart rom földhalmai és egy-két csekély falmaradvány várja az idelátogatókat.

Tuti menü