Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Salgótarján bemutatása képes leírás - Salgótarján.tlap.hu
részletek »

Salgótarján bemutatása - Salgótarján.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: salgotarjan.tlap.hu » Salgótarján bemutatása
Keresés
Találatok száma - 7 db
Irány Salgótarján

Irány Salgótarján

Salgótarján 48 255 lakosú megyei jogú város, Nógrád megye székhelye. Modern városközpontjának építészeti megvalósulásáért 1968-ban Hild-éremmel tüntették ki. A város csodálatos természeti, hegyvidéki környezetben fekszik. A Bányamúzeum európai kuriózum, évente 20-30 ezer turista látogatja. Salgótarjántól északra, sziklás hegycsúcson áll a XIII. században épült Salgó vára. A Szilváskő és a szakadék természetvédelmi terület. Nyári kikapcsolódást a Tó-strand és Sportcentrum nyújt, a téli sportok kedvelőinek a közeli sípálya (felvonóval) nyújt sportolási lehetőséget. A város kiemelkedő rendezvényei: Salgótarjáni Tavaszi Tárlat (áprilisban), Salgó Rallye (áprilisban), Nemzetközi Dixieland Fesztivál (május elején), Nemzetközi Ugrógála (szeptemberben)...

Salgótarján a Wikipédiában

Salgótarján a Wikipédiában

Salgótarján megyei jogú város Észak-Magyarországon. Nógrád megye székhelye, Népességét tekintve Szekszárd után a második legkisebb megyeszékhely Magyarországon. Történetét a honfoglalás idejéig vezethetjük vissza. A 10. század első évtizedében a Tarján nevű törzs birtokolta, melyet a belső gyepűvonal védelmére telepítettek ide. A tarján név török eredetű, mely a tarkan méltóságnévből származik. A salgó fénylőt, napsütötte helyet jelöl. A város neve ilyenformán egyszerű összetétellel keletkezett a közeli Salgó-vár és a Tarján törzs nevéből. A 13. században földesurak birtokába került a vidék, majd a tatárok dúlták fel a települést. A török időben elnéptelenedett, ezért semmilyen török emlék nem maradt fent. 1782-ben népesült be újra a környék főleg szlovákokkal és németekkel valamint visszamenekülő magyarokkal. Salgótarján 1950 óta a megye székhelye. Ugyanebben az évben hozzácsatolták Baglyasalját. Ezt követően egyre több környékbeli település is a város részévé vált. A belváros mai képét a szocializmus időszakában kapta, ekkor jelentős iparváros volt a település. A 19. század második felében a város fontos bányavidék volt, amíg a széntartalékok ki nem merültek. Jelenleg ipara is hanyatlóban van és egy eléggé lepusztult fejletlen kisvárosi képet mutat. A lakosság számára az ipari park biztosít megélhetést. A 2008-as adatok alapján 38 683 lakója van a városnak...

Salgótarján hivatalos honlapja

Salgótarján hivatalos honlapja

Salgótarján Nógrád megye legnagyobb városa és egyben megyeszékhelye is. Lakóinak száma mintegy negyvenezer. A Tarján patak és a Salgó patak partján északi irányban szűkülő völgyében helyezkedik el, a Karancs - Medves hegység és a Cserhát észak-keleti nyúlványai között, kétszázötven méter tengerszintfeletti magasságban. Neve a Honfoglalás korába nyúlik vissza: a "salgó" régi magyar szó (jelentése: fényes) a "Tarján" pedig az ötödik honfoglaló törzs neve. Azt mindenki tudja, hogy Salgótarján számottevő múltja több mint 150 évre nyúlik vissza. Ha mint várost vizsgáljuk, akkor viszont csak 1922-től létezik. Ha arra gondolunk, hogy a város, mint organizmus, mint épített környezet, mint normák és eredendő igények ötvözete mióta létezik: nos akkor csak három évtizedig kell az idő naplójának lapjait visszapörgetni. Ez a számolgatás természetesen csak akkor szükséges, ha Salgótarjánt olyan történetiségében kialakult és fejlődött városokkal kívánjuk összevetni, mint Székesfehérvár, Veszprém vagy Győr. Erre azonban nincs szükség, hiszen a város sajátosságai, adottságai teljesen egyedivé, önmagában vizsgálandóvá teszik Salgótarjánt. Ha a Salgói Vár vagy a Karancs, esetleg a Pécskő csúcsáról körülnézünk, azonnal egyértelművé válik - az eredendő szépségen túl - milyen változatos táji környezet alakult ki, milyen földrajzi adottságok határozták meg a település hajdani létrejöttét...

Salgótarján ismertető

Salgótarján ismertető

Salgótarján megyei jogú város Észak-Magyarországon. Nógrád megye székhelye, népességét tekintve Szekszárd után az ország második legkisebb megyeszékhelye, lakossága 38 ezer fő. Autóval vagy busszal a 21-es főúton, illetve a 22-es főúton, vasúton pedig a 81-es Hatvan-Somoskőújfalu-Fülek vasútvonalon közelíthető meg a város. Salgótarján 1950 óta a megye székhelye. Ugyanebben az évben hozzácsatolták Baglyasalját. Ezt követően egyre több környékbeli település is a város részévé vált. Salgótarjánban együtt lüktet a múlt és a jelen, évszázadok forrnak itt egybe: a XX. század közepének tudatos városépítése következtében kinőtt modern város betontömbjei békés szimbiózisban élnek a várost körülölelő természeti környezet különleges világával. A város fölé magasodó Karancs jellegzetes alakja, titokzatos, felhőbe burkolózó kúpjai az Olimposzt idézik, ezért is nevezték el Palóc Olimposznak. Salgótarján másik szimbóluma: a városba érkezőt azonnal magával ragadó látványt nyújtó Salgó vára...

Salgótarján város

Salgótarján város

Látnivalók: Karancs kilátó, Karancs-hegy: A Karancs, melyet palóc olimposzként is emlegetnek, a környék legmagasabb pontja. Kercseg-lapos: A Karancs közkedvelt kirándulóhelye, évszázados, szép formájú gyertyánokkal, tölgyekkel és mezei juharokkal, jó vízű forrással. Szilváskő: Szilváskő a Medves vidékének egyik gyöngyszeme. Erdészház: Az Ipoly Erdő Zrt. erdészházában egész évben nagy szeretettel várják a természet és az erdő iránt érdeklődőket, iskolás és óvodás csoportokat. Tóstrandi víztározó: A víztározót 1958-ban építették, azzal a céllal hogy a Belina-patak felduzzassztásával energiát nyerjenek. Cipőmúzeum, Somoskő: A kiállításon látható dedikált cipők gazdái valamennyien indultak a a 20. salgótarjáni Ugrógálán. Városháza: Az első épületet 1922-ben építették fel barokk stílust utánozva. 1945-ben kisebb átépítést végeztek rajta. Zagyvafő vára: A település északi végében lévő 423 méter magas Várhegyen állt egykor Zagyvafő vára. Vájár szobor: Id. Szabó István, (1903-1992) Kossuth-díjas szobrászművész 1952-es alkotása, a Vájár című szobor. Üvegfúvók: Az öblösüveggyár északi sarkánál állították fel Kalló Viktor Üvegfúvók című kompozícióját...

Salgótarján városáról

Salgótarján városáról

Salgótarján közeli és távolabbi környéke hazánk kirándulási, turisztikai lehetőségekben leggazdagabb vidékeinek. Salgótarján Nógrád megye székhelye. A honfoglalás kori település életében az 1845-ben megkezdett szénbányászat hozta a döntő változást. A Tarján-patak és a beletorkolló Salgó-patak partján északi irányban szűkülő völgyben fekszik, a Karancs-Medves-hegység, és a Mátra északnyugati nyúlványai között. Tengerszint feletti magassága 250 m, a 10 km-re lévő Salgó-bányatelep magassága azonban már 555 m. Salgótarján közeli és távolabbi környéke hazánk kirándulási, turisztikai lehetőségekben leggazdagabb vidékeinek. Látnivalók: Radnóti Miklós emlékszobra: Varga Imre műve. A tér legismertebb képzőművészeti alkotása. Az új felfogású szobor emberközelbe hozza a költő alakját, sorsát. Szökőkút és kandeláber: A tér parkosított nyugati részén helyezkednek el. A színes műanyagból készült csobogókút és az egész teret bevilágító hatalmas kandeláber a tér egyediségét emeli ki. Nógrádi Sándor múzeum: Az 1980-ban átadott épület a lapos alapzatból kiemelkedő, két hatalmas, lekerekített élű kockájával, finom kerámiafelületével a mozi épületének párja. A hatalmas belső terekben igen jól berendezett kiállítás mutatja be a város fejlődését, a múlt század paraszti életéről egészen a hetvenes évek életmódjáig...

Salgótarján vendégváró

Salgótarján vendégváró

Salgótarján Nógrád megye székhelye, ipari központ. A közeli vármaradványok a város legrégebbi múltjáról mesélnek. Legismertebb közülük a Somoskői vár és a város fölé magasodó Salgó vára. Salgótarjánnak a XIX. század közepén mindössze nyolcszáz lakosa volt. A települést a szén felfedezése emelte ki az ismeretlenségből. Az 1850-es években nyíltak meg az első bányák, amelyek meghatározták a városkép alakulását. A bányászat múltját egy korábbi bányajáratban kialakított múzeum idézi fel. Az egykor iparváros múltját őrzi a Nógrádi Múzeum. Salgótarján több nagyszabású rendezvény helyszíne, különösen népszerűek az itteni jazznapok. A környék hegyei, a Karancs és Medves erdői kedvelt kirándulóhelyek...

Tuti menü