Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Környező települések képes leírás - Salgótarján.tlap.hu
részletek »

Környező települések - Salgótarján.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: salgotarjan.tlap.hu » Környező települések
Keresés
Találatok száma - 13 db
Bárna

Bárna

Bárna község Nógrád megyében, a Salgótarjáni kistérségben. Bárna község Nógrád megye Észak-keleti részén, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán elterülő kis község. Mikszáth megénekelte 'Görbeország' középpontja lehetne a hegyi falu, ahová valóságos zöld alagúton lehet bemenni. Bárnát körülfogják a hegyek, erdők, melyek még a bevezető útját is hosszan elfedik. Természetvédelmi területe a Szérkő, Nagykő, Kiskő és a Szilváskő csúcsok által határolt völgyben fekszik. A Nagykő a környék legmagasabb és legnagyobb tömegű bazaltkúpja (510 m.), ahonnan a falun áthaladó Országos Kéktúra útvonal mentén eljuthatunk a bazaltzuhatagáról híres Szilváskőre (625 m.). A csúcsokról nagyszerű kilátás nyílik a Cserhát, a Mátra- a Bükk vonulataira, az Alacsony és Magas Tátrára. A községet körülvevő dombok, erdők, rendkívül gazdag élővilággal rendelkeznek. Számos - Közép Európában is ritkán előforduló -növény- és állatfaj megtalálható.(Fekete kökörcsin, csellőpók, császármadár, holló) Bárna a vizek, patakok faluja is. Majdminden utcára jut belőle egy-egy, és körben a hegyekből az utánpótlás állandó...

Cered

Cered

A település csak közúton közelíthető meg: az M3-as autópályáról Hatvan kell letérni a 21-es útra, Salgótarján után Pintértelepen és Rónabányán át jutunk a szlovák határ közelében lévő faluba, de jöhetünk Pétervására (a 23. számú főút) felől is. A település Nógrád megye északkeleti csücskében, Salgótarjántól 20 km-re az országhatár és Heves megye között található. A községtől nyugatra, a Medves hegység lábánál ered a községet kelet-nyugati irányban átszelő Tarna. A település - az érintetlen természeti környezet miatt - vonzza a turistákat. Népszerű a négy gáttal megépített, közel 900 m hosszú horgásztó-rendszer. Minden évben nemzetközi müvésztábort rendeznek a faluban. Cered község Nógrád megye északkeleti csücskében, a Medves hegység lábánál fekszik. Az 1900 - as évek elején kedvelt üdülőhely volt , lovardával, teniszpályával, a turisták számára fenntartott tóval, vendégházakkal várták az idelátogató vendégeket. Az első világháború, és a trianoni határ meghúzása szétszakította az addigi szerves kulturális, gazdasági egységként működő Medvesalját, és az itt lévő településeket...

Ipolytarnóc

Ipolytarnóc

Az Ipolytarnóci Ősmaradványok bemutatkozó oldalát olvassa. Világhírű természetvédelmi területünk a régmúlt emlékeit őrzi, egy vulkáni katasztrófa során betemetett ősvilági kincseket. S hogy hol van ez? Budapesttől csupán 150 km-re, ÉK felé, Magyarország szlovákiai határának közelében terül el. Ha ideért, vajon mit találhat? Cápafogakkal hintett tengerparti föveny, szubtrópusi erdő hatalmas, megkövesedett fái, egzotikus növénylenyomatok, ősvilági szörnyek lábnyomai, a vulkáni tufa áradatában összesült maradványok, s mindezek eredeti helyzetükben, egy geológiai tanösvény mentén ismerhetők meg. S a rejtély a legek birodalmában, csupán a töredékek töredéke került ez idáig felszínre, a múlt nagy része, lábunk alatt, még feltáratlan! Fedezzük fel együtt a terület kincseit! Böngésszen tovább! Most a monitoron, de utána ne habozzon, látogasson el személyesen is hozzánk. Szeretettel várjuk!

Karancsalja

Karancsalja

Karancsalja 1641 lelkes község. Nógrád megye északkeleti részén fekszik, csupán öt kilométer távolságra a megyeszékhelytől - Salgótarjántól. Budapestről indulva az M3-as autópályáról Hatvannál letérve, a 21-es számú főúton Salgótarján felé kanyarodva juthatunk el a településre. Salgótarjánból Litke felé az első település Karancsalja. Balassagyarmat irányából a 22-es számú főútról Ságújfaluban Etes felé kanyarodva juthatunk el Karancsaljára. A Dobroda patak völgyében fekvő Karancsalja Árpád-kori eredetű település. Nevét a községtől néhány kilométerre északkeletre, Szlovákia és Magyarország határán magasodó 727 méter magas Karancsról kapta, amit a Palóc Olimposznak' is szokás nevezni. A monda szerint a muhi csatamezőről menekülő IV. Béla megpihent a településen. Ennek emlékére építtette a király leánya, Szent Margit a Karancs hegy csúcsára a Boldogasszonynak szentelt kápolnát. A 16. században a Bebekeké, a 18. századtól legjelentősebb földbirtokosa a Jankovich család. Jankovich Miklós a 19. század elején klasszicista stílusú úrilakot épített a faluban, amit az 1950-es években lebontottak. Karancsalja Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1886-ban épült fel. A község gazdasági életébe az 1800-as évek második fele nagy változást hozott, amikor megnyitották szénbányáit.

Karancskeszi

Karancskeszi

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Hatvannál kell letérni a 21. számú főútra, és Salgótarjántól Karancslapújtőn keresztül jutunk a faluba. Közel a szlovák határhoz, a 720 méter magas Karancs-hegy lábánál, a Dobroda-patak völgyében terül el Karancskeszi. Ez a terület feltehetően már a rómaiak idején is lakott volt. Erre utal, hogy bizánci aranypénzeket találtak itt, amelyeket a Nemzeti Múzeum őriz. A Zách nemzetség ősi birtoka volt ez a környék. Egy 1227-ben kelt oklevél szerint a család Kesze nevű tagja is itt lakott. Feltehető, hogy róla kapta nevét a község. A falu már igen régtől egyházas hely, plébániája az 1332/37. évi pápai tizedjegyzék szerint is fennállt. A XV. század első felében Zách Felicián birtoka, ezt őrzi a község Záfalvának nevezett területe. Az 1500-as években Géczey László, Székely Simon és Ferenc, Tarnóczi Sebestyén, majd Berényi András, Zerdahelyi István, Pelinyi Bálint és Muraközi Mátyás kaptak itt Ferdinánd királytól részbirtokokat. Az 1600-as évek közepén Mocsáry Gergely volt a falu földesura, de mivel a község a hódoltsághoz tartozott, így a töröknek is adóznia kellett. Lakosságát 1831-ben is és 1873-ban is a kolera tizedelte meg...

Karancsság

Karancsság

Karancsság területén már a honfoglalás előtt település volt. Erre engednek következtetni a különböző alkalmakkor a földből előkerült használati tárgyak, ruhadíszek, lószerszámtartozékok, IV.-V. századi sírmellékletek. A honfoglalást követő évtizedekben az avar védelmi központnak tekinthető Szécsénytől távolabb a magyarok is létrehoztak körzeti, katonai központot. Az első királyok alatt (Karancs-) Ság királyi birtokrész vagy nógrádi várföld lehetett. A községről az első írásbeli említés az 1201-1235-ben kelt Váradi Regestrunumban található. Eszerint a Naugrád provinciában lévő (Karancs-) Ság és Halászi falvak összes lakosa perre ment 13 várjobbágy ellen, akik a két falu lakosainak ingóságát elpusztítva, 60 márkányi kárt okoztak. Ez a piacgazdálkodás előrehaladására utal. A település akárcsak az egész környék a Zách nemzetség ősi birtoka volt. A XIV. század első harmadában Zách Felícián birtokolta, de miután ő a Károly Róbert és családja ellen elkövetett, 1330. április 17-ei visegrádi merényletéért életével fizetett, összes javát elkobozták, s így Karancsság is a koronára szállt. I. Károly király 1332-ben a községet is az Ákos nembeli Cselen fia Sándor fia János királynéi étekfogó-asztalnok mesternek, a Méhi család ősének adományozta. I. Nagy Lajos király 1348-ban a falut vásártartási joggal ruházta fel...

Kazár

Kazár

Kazár község Nógrád megye északkeleti részének egyik legérdekesebb és legjelentősebb települése. A megyeszékhelytől, Salgótarjántól, illetve a 21-es számú főközlekedési úttól 7 kilométerre terül el, a Mátra hegység északnyugati lábánál. Az első írásos feljegyzés Kazárról 1221-bol való, de a község határában található kelta település maradványai bizonyítják, hogy már jóval korábban lakott vidék volt. Sok régebbi és a legújabb kutatások is alátámasztják azt a feltételezést, miszerint a Kazár név a magyarokhoz csatlakozó, a Kazár Birodalomból kiszakadt, kazár (kabar) törzsek emlékét orzi. Ezt szimbolizálja a település saját címerében a két kéz által tartott magyar íj is. A XV-XVI. században Székvölgyi-, Szőrösi puszta (ma kazári külterületek) még önálló életet élő kistelepülések voltak a falu közvetlen közelében. Székvölgy például Zekellő néven adózott az 1598-as megyei adóösszeírás alapján. Mohács után Bardóczok, Ragyóczyak, Berényiek voltak a falu földbirtokosai. A Rákóczi szabadságharcot követo időkben 16 magyar házat írtak össze Kazáron, de a XVIII-XIX. században, a Goszthonyi, Jankovich és Osztroluczky családok birtokossága idején jelentős fejlődésnek indult. A parasztporták, szegényes faházak, vályogépítmények mellett jelentős úrilakok épültek abban az időben...

Litke

Litke

Litke község Nógrád megye északi csücskében fekvő kistelepülés, mely a Karancs-hegyek vonulata és az Ipoly-völgye találkozásánál szép természeti környezetben fekszik. A községet körülvevő hegyek Bük-tető, Kis vajas, Nagy vajas, Másisten bérc, Pilistető, Veréb hegy, Kopasz hegy 250-350 méteres magasságig nyúlnak. Olyan ősi település, amely már az időszámítás előtt lakott volt. A településhez legközelebb eső két város Salgótarján, mely 22 km-re, és Szécsény, mely 18 km-re helyezkedik el a falutól. Településünk mindössze 4 kilométerre fekszik a világhírű ipolytarnóci természetvédelmi területtől, melyet a 24 millió éves leletek tettek közismerté. Községünk egy ezer fő alatti kistelepülés, mely magában foglalja a vidéki élet minden szépségét és nyugalmát. Az itt élőket és az idelátogatókat jó levegőjű, szép természeti környezet veszi körül. Az udvarokban kutyák, tyúkok..., az erőkben őzek, szarvasok..., a mezőkön vadnyulak, fácánok...

Mihálygerge

Mihálygerge

Sok érdekes, élethű fotót találsz az oldalakon Mihálygerge tájairól, az itt élő emberekről, a templomról , a Komra-völgyi víztározóról -ami horgásztó is egyben- , rendezvényekről. Remélem a fényképek nézegetése annyira örömteli lesz , mint nekem a fotózás, és a honlap elkészítése. "Köztudomásúl tudni a nép ajkai után, hogy a mi és a Szomszéd falu birtokosa valami Lipták Mihál, és Gergely testvéreké lehetett, s hogy ezektúl neveik után nyerték nevöket, miután egy fertály óra külömbségi határa is összebonyolódik a két községnek, Lipta, Kis, és külön M.(ihály) Gerge fekszik. Az idézet Szomszéd András: Mihálygerge - Fejezetek egy palócfalu történetéből - való. Amikor megkérdezik tőlem, merre is van Mihálygerge, így magyarázom el annak aki nem ismerős a környéken: Salgótarjántól 18 km-re, a szlovák határtól nem messze, és közel van hozzánk a hajózható Ipoly folyó is. Ááá, igen, mondta erre egyszer egy idegen: a Karancs szoknyájában. Rögtön beleszerettem ebbe a jelzőbe, hiszen annyira találó a körülöttünk lévő dimbek-dombok elrendeződésére, nem kell magasra szállni, hogy elképzeljük, ez tényleg egy szoknya ráncában fekvő falucska. Egy falu, mely egyre néptelenebb, de igyekszik tartani magát, ebben a másik nagyon találóan nevezett térségben, a "vakbél-ben. Illeti ez a szép jelző a Szécsény- Ipolytarnóc-Salgótarján háromszöget...

Hirdetés
Ságújfalu

Ságújfalu

Ságújfalu község Nógrád megyében, a Salgótarjáni kistérségben. Ságújfalu a 22. számú főútvonal mellett, Szécsény és Salgótarján között helyezkedik el. A megyeszékhelytől mindössze 14 kilométerre. Autóval és autóbusszal is egyaránt célszerűbb megközelíteni Salgótarjánon át. Ságújfalu mintegy 700 éves múltra tekint vissza. Helyén azonban már évezredekkel ezelőtt is éltek emberek. Bizonyítják ezt a Várhegyen talált őskori urnák, a Bátka legelőn felfedezett bronzkori tárgyak, a késő avar kori sírok, a késő bronzkori régészeti leletek, urnatemetők nyomai. Az írásos emlékek között a település neve 1518-ban szerepelt először, de Újfaluként már mintegy kétszáz évvel korábban is ismert volt. (A "Ság" előtag minden bizonnyal Karancsság szomszédságára utal.) A Zách nemzetség ősi birtokaként tartották nyilván. A régi falu, vagy Másfalu - amely a törökdúlás idején jórészt elpusztult - 1690-1700 között épült újjá. A XVIII. század második felében a Felvidékről származó Kubinyi család sarja, Gáspár volt a falu birtokosa. Ő építtette itt 1770-ben a família első nógrádi uradalmi épületét...

Szalmatercs

Szalmatercs

Szalmatercs község a 22-es főút- vonal mentén, a Cserhát hegység észak-keleti részén a Ménes patak völgyében helyezkedik el. A földrajztudomány szerinti pontos tájföldrajzi beosztása az Észak-magyarországi-középhegység nagytáj Cserhátvidék középtáj, Karancsság kistájaként tartja számon ezt a vidéket. Domborzati képét a Cserhátra oly jellemző lankás dombsorok határozzák meg. A falu északi-része talaj- szerkezete miatt inkább a gyepes, erdős terület, míg déli-részét a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági terület teszi ki. Erdeiben a legfontosabb fafajták a csertölgy, a fehér akác, a kocsánytalan tölgy, a fehér fűz és a gyertyán. Nagyvadakban és apróvadakban gazdag e vidék. Környékének néhány jellemző és ritka madarai a búbos banka, a házi rozsdafarkú, a balkáni fakopáncs, a szajkó és a barázdabillegető. A településnek a környező városokkal közúton közvetlen kapcsolata van. Szécsénytől 12 km, Salgótarjántól 22 km, míg Balassagyarmattól 36 km-re fekszik. Az óránkénti autóbusz járatokkal Salgótarján 30-40 perc, míg Balassagyarmat 40-50 perc alatt közelíthető meg, de Budapesttel is közvetlen járat köti össze...

Vizslás

Vizslás

Nógrád megyében Salgótarján megyeszékhely déli határvonalán, Budapesttől 100 km-re a szlovákiai országhatártól 17 km-re található Vizslás község. A településről csodálatos látványt nyújt a keletre eső Bükk, délen a Mátra, nyugatra a Cserhát hatalmas hegyvonulatai. A település két részből áll. Vizslás és Vizslás-Újlakpuszta. Vizslás története az 1242-es tatárjárás idejére vezethető vissza. A falu nem jelenlegi helyén feküdt, hanem a mostani Vizslás-Újlak környékén, ahol a későbbi ásatások során több leletet is találtak. Megtalálták az egykori falu alaprajzát és még több más érdekességet, mely igazolja, hogy a tatárjárás olyan mértékű emberirtással járt, melynek következtében Vizsláson csak négy család maradt életben: Sándor, Jakab, Vincze és Kakuk. Ezek máig is a település törzsfáját képezik. Vizslás-Újlakról menekültek a családok a falu mai helyére, amelyet minden oldalról erdővel borított dombok vesznek körül. A falu elnevezéséhez kapcsolódik egy régi mítosz is, miszerint egykor Mátyás király mátrai vadászata során ezen a helyen pihent meg, és ekkor adták neki a falubeliek a vadászathoz szükséges vizsla kutyákat. Innen kapta a falu a nevét...

Zabar

Zabar

Zabar páratlan természeti értékeit, az " őstermészet " érintetlen szépségeit ajánljuk a hozzánk látogatóknak. Reméljük, hogy a nálunk eltöltött idő kellemes kikapcsolódást és sok gyönyörű élményt fog jelenteni Önöknek. Azon dolgozunk, hogy a festői környezethez méltó szolgáltatásaink, időről -időre előjöjjön emlékeikben, és mielőbb viszontlássuk Önöket. A település Szláv eredetű neve, a za mögött + borb fenyőerdő összetételéből ered, jelentése fenyőerdő mögötti. Gömör vármegye legdélibb települése a Tarna völgyében, Heves és Nógrád vármegyék találkozásánál. A trianoni béke óta Nógrád megyéhez tartozik. Hegyes-dombos területén a régmúlt emberei is szívesen megtelepedtek. Bizonyítja a XIX. Század elején a Nemzeti Múzeumnak átadott bronzkori bronz balta lelet. Amikor neve oklevelekben először megjelenik, 1359-ben a Zabari nemes család és a Bebekek osztozkodnak rajta. Birtokosok 1427-ben Pelsőczi Miklós, 1431-ben Bebek Miklós. Balla Bálint szerint: az kétségtelen, hogy utóbbiak részüket adomány útján szerezték, az előbbi eredetét azonban homály fedi. Valószínű, hogy a bolondóczi várjobbágyság hajtása és a jobbágyság alapítása a falu is. A várkatonák földjei ugyanis, sőt Tót-újfalu, a Bástyák alapítása Zabar alatt terültek el, másrészt pedig a délebbre fekvő Pogony és Szederjes is a XV. század közepéig Gömörhöz tartozott...

Tuti menü