Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Hivatalok képes leírás - Salgótarján.tlap.hu
részletek »

Hivatalok - Salgótarján.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: salgotarjan.tlap.hu » Hivatalok
Keresés
Találatok száma - 4 db
Ifjúsági Iroda Salgótarján

Ifjúsági Iroda Salgótarján

Fiatalok leszakadása, kallódás, esélyek, lehetőségek, autonómia, segítés, közösség, rizikófaktorok, mobilitás, felnövekvés, ifjúság - jelen - jövő ... Irodánknak mindezekhez a fogalmakhoz köze van. Legalább is itt, lokális szinten Salgótarjánban. Irodánk, mint ifjúságsegítő intézmény 1989 óta nyújt szolgáltatásokat a 15-26 éves korosztály számára. Sokszor és sokan felteszik azt a kérdést számunkra, hogy napjainkban, amikor nem könnyű önmagunkat megtalálni, mit lehet nyújtani egy fiatal számára ? A mi válaszunk: szolgáltatásokat, információt, segítő odafordulást, meghallgatást. A segítő munka elől nem térhetünk, és nem is akarunk kitérni. Alaptételünk, hogy igen is változtatni akarjuk a hozzánk forduló fiatalokat. Abban akarunk segíteni, mentális támogatást nyújtani, hogy lássák a világ által nyújtott lehetőségek széles tárházát, hogy személyes és hivatásbeli életükre kiható aktuális kérdéseikre válaszokat találjanak, és nehézségeiket képesek legyenek megoldani...

Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyar vonatkozásban az első tűzvédelmet szabályozó írásos dokumentum I. István korából maradt ránk. (tűzőröknek nem kell templomba menni vasárnap) Magyarországon azonban a szervezett tűzvédelem csak az 1800-as évekre tehető. Erre utal az is, hogy e században alakult meg Sopronban (1863) az első tűzoltó egyesület, Torna és Tűzoltóegylet néven. A XIX. század végére sorra alakultak meg az önkéntes tűzoltóságok a városok , falvak, községek védelmére. Ezek a tűzoltóságok alapvetően saját falujuk, városuk védelmét látták el, de a folyamatosan növekvő települések, s az ezzel járó veszélyforrások sokasodása szervezett védekezés megalapítását követeltek. Gróf Széchenyi Ödön kezdeményezésére Pesten kezdte meg 1870-ben a szolgálatot az első, akkor még 12 főből álló tűzoltó osztag. Az önkéntes tűzoltó egyesületek elődjeként tekinthető a diáktűzoltók. A kollégiumokban élő diákokból szervezett tűzoltó egyesületek az 1600-1700-as években élték fénykorukat. A diáktűzoltók két csoportra oszlottak mégpedig: oltókra és bontókra. A bontók rombolással segítették a tűz fészkének felszámolását ill. a tűz továbbterjedésének megakadályozását...

Nógrád Megyei Levéltár

Nógrád Megyei Levéltár

A levéltár történetéből: Ahogy az egykori nemesi vármegyék levéltárai általában, a Nógrád megyei is az idők során egyre szűkebbnek bizonyult alispáni és nótáriusi levelesládából nőtt ki. A nemesi közgyűlések jegyzőkönyveit és iratait eleinte az alispán, majd az alispán és a nótárius együttesen, utóbb - mintegy három évszázadon át - a vármegyei főjegyző őrizte és gondozta, legtöbbször saját kúriájában, ritkábban - főleg veszélyek idején - a megye székhelyén. A megye 1544-ig Balassagyarmaton tartotta közgyűléseit, majd a török elől északra menekült, s a hadi helyzetnek megfelelően előbb Füleken, később Zólyom vármegyében (Zólyomban és Besztercebányán), utóbb ismét Füleken, ezt követően Losoncon, Gácson és Szécsényben. A vármegyei nótárius - eddigi ismereteink szerinti - legkorábbi említése 1472-ből való. Ekkor Huszthy Gergely mester a vármegye hites jegyzője; a 16. századból Berényi András (1557), Polthári Soós János (1577), Lépes István (1596) és Zthrucz Ferenc (1597) vármegyei jegyzőről van tudomásunk.

Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács

Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács

A megyei területfejlesztési tanácsokat a területfejlesztésről és rendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. hozta létre. Nógrád megyében a testület 1996. június 21-én alakult meg, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően tizennégy fővel. Az elmúlt tizenkét évben a testület összetétele a törvény módosítása, illetve az önkormányzati választások következtében többször változott. Az 1999. évi törvénymódosítás szerint a megyei területfejlesztési tanácsok jelenleg nyolc szavazati jogú taggal működnek. A megyeszékhely polgármestere mellett további tagok: kistérségi társulások képviselői (3 fő), a mezőgazdasági szakigazgatási szerv vezetője, a regionális idegenforgalmi bizottság képviselője, valamint a területfejlesztésért felelős miniszter képviselője (1-1 fő). A tanács elnöke a mindenkori megyei közgyűlési elnök. A testületnek más - nem szavazati jogú - tagjai is vannak, akik a további kistérségeket, gazdasági kamarákat, civil szervezeteket, illetve más szervezeteket képviselnek. A Tanács feladata: A megyei területfejlesztési tanácsok feladatát, jogkörét és eszközét, a törvény határozza meg. Az alapításkor és azt követően 2003-ig, rendelkezett átengedett központi forrásokkal, melyekkel pályázati támogatás keretében ösztönözte egyes területpolitikai célok megvalósítását. 2004-től a testületnek ez a lehetősége megszűnt, ezáltal beavatkozási lehetősége beszűkült...

Tuti menü